Geodézia építészeknek jegyzet - Belépés
3. Vízszintes részletmérés
Említettük, hogy a geodéziában a pontok alap- és részletpontokra különülnek el. A részletpontok egyrészt a térkép (helyszínrajz) tartalmát rögzítő pontok, másrészt a terep jellemző pontjai. Most a részletpontok vízszintes helyzetének meghatározási módszereivel foglalkozunk.
A részletpontok kiválasztását alapvetően két szempont határozza meg:
- a mérés célja és
- a készítendő térkép (helyszínrajz) méretaránya.
A gyakorlatban a következő részletpontokat szokták meghatározni:
- birtokhatárpontok;
- épületek alakjelző pontjai;
- építmények (támfal, lépcső…) alakjelző pontjai;
- közművek felszínen megjelenő alakjelző pontjai;
- közlekedési pályák és tartozékaik pontjai;
- növényzet (egyedi fák, fasorok, különböző művelés alatt álló területek határvonalának pontjai…);
- a terep magasságilag jellemző pontjai.
A részletmérés két alapelve:
- minden részletpontot a hozzá legközelebb eső alappontról kell bemérni;
- minden részletpont helyzetét két méret határozza meg.
Ebben a fejezetben a
részletpontok vízszintes értelmű helyének meghatározási módszereit ismertetjük.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a térképezéshez ezentúl még szükség van
arra az információra is, hogy az adott részletpont a terepen milyen tárgyat
jelöl. Ezt az információt pl. előrajzon, vagy idegen eredetű szóval manuálén
rögzítjük. A manuáléról és készítéséről később lesz szó.