Archív - Geodézia - BMEEOAFS701 18191

A beálláshoz nincs szükség segítőre. Ilyenkor az egyenes újabb pontja az AB egyenesen az A pont elé vagy a B pont mögé kerül. A kitűzést végző személy a jelzőrudat messze maga elé tartva úgy helyezkedik el az A pont előtt (B pont mögött), hogy rúdja az AB alapegyenes mindkét végpontját jelölő rudat takarja.

A mérőszalaggal történő hosszkitűzést terhelő további hibák:

• Illesztési hiba. Illesztési hibát akkor követünk el, amikor a szalag hosszánál nagyobb távolság mérése esetén a következő szakasz méréséhez lefektetett szalag kezdőosztását nem az előző szalagfekvés végosztásához (annak jeléhez) illesztjük.
• Komparálási hiba. Adott hőmérsékleten, adott feszítőerő mellett a szalag névleges és tényleges hosszának eltérése egy etalon távolsággal történő összehasonlítással („komparálással”) határozható meg.
• Hőtágulásból származó hiba. (Acél mérőszalag esetén 50 méteres hosszon 20ºC hőmérsékletváltozás hatására a hiba már 11 mm.)
• Feszítőerő változásából származó hiba, különösen műanyag mérőszalagok esetén jelentős.
• Behajlásból származó hiba, ha a mérőszalagot levegőben húzzuk ki.
• Vízszintes és függőleges értelmű kígyózás, ha a szalagot nem egyenesen húzzuk ki.

3) Szögkitűzés. Gyakori speciális eset a derékszög kitűzése. A derékszög kitűzésének két közelítő, gyakorlatias módszerét mutatjuk be. Mindkét módszer előnye, hogy mindössze mérőszalagok (a másodikhoz tulajdonképpen csak zsinórok) szükségesek. Rövid távolságok (max. 50 m) esetén a derékszögű szögprizma is jól használható derékszög kitűzésére. Nagyobb távolságok vagy nagyobb pontossági igény esetén a derékszög szögmérő műszerrel (teodolittal) tűzhető ki.

Tetszőleges nagyságú szögek közelítő módszerrel történő kitűzését mutatja a következő ábra. Mindkét példában az A pontban, az A-B egyenestől jobbra szeretnénk φ szöget kitűzni. Az első esetben felveszünk az A-B egyenesen egy S segédpontot A-tól a távolságra; az S segédpontban az előbb bemutatott valamelyik módszerrel merőlegest állítunk, majd a merőleges szárán$b=a \cdot tan( \alpha)$ távolságot mérünk fel. A második példában is hasonlóan vesszük fel az S segédpontot. A hiányzó szögszárat két ív metszéseként kapjuk, ahol$b=2 \cdot a \cdot sin( \frac{\alpha}{2} )$ . Mindkét módszer előnye, hogy mindössze mérőszalagok segítségével elvégezhető. Nagyobb távolságok vagy nagyobb pontossági követelmény esetén szögmérő műszerrel végzendő a kitűzés.

4) Függőleges kitűzése (vetítés). Adott ponton átmenő függőleges mentén az adott pont alatt vagy felett újabb pontok megjelölése. Történhet mechanikai eszközökkel (zsinóros függő, vetítő pálca), optikai műszerrel vagy függőleges lézersugárral.