Archív - Geodézia - BMEEOAFS701 18191

Az alap mérőállomásokat több irányban is fejlesztették, a fejlesztések egy része ma már teljesen elterjedt. Nyilvánvaló, hogy számos, rutin jellegű feladathoz nincs szükség az alább bemutatott fejlesztésekre, hiszen a feladat hatékonyan megoldható az alapfelszereltséggel is. Minél többet tud a műszer, annál drágább, annál kényesebb, annál több áramot igényel.

1. Prizma nélküli (lézer) távmérő beépítése. Egy ideje csak ilyen mérőállomásokat gyártanak. A hagyományos, infravörös tartományban működő távmérők esetében a mérendő pontra egy fényvisszaverő tükröt (prizmát) helyeznek el. A lézertartományban működő távmérőjel bizonyos felületekről (pl. falról) visszaverődik, prizmára nincs szükség. Prizma nélküli távméréssel lehetőség nyílik olyan pontok mérésére is, ahová a prizma csak nehézkesen tehető, pl. homlokzatok felmérésekor használható ki a lézertávmérő előnyösen. A szakmában a prizma nélküli távmérést nevezik direkt reflexes távmérésnek is. Hasonló elven működik az építészek körében is kedvelt kézi lézer távmérő. A prizma nélküli távmérők hatótávolsága jellemzően néhány tíz, esetleg néhány száz méter, pontosságuk alig marad el az infra távmérőkétől; ez jellemzően néhány milliméter. Átlagos terepi körülmények között nehézséget jelent, hogy a lézert szabad szemmel csak kis távolságig lehet látni. Továbbá gyakori hiba, hogy a lézerjel nemcsak a mérni kívánt pontról verődik vissza, hanem az irányvonalba vagy annak közelébe kerülő egyéb tárgyakról is.  
2. Színes-, érintőképernyő, belső szoftverek fejlesztése. Az alap mérőállomások esetén a képernyő nem túl nagy, felbontása szerény, jellemzően néhány sorban néhány tucat karakter megjelenítésére alkalmas. A fejlesztés egyik iránya, hogy akár a térkép is elkészíthető a terepen magán a műszeren, hiszen ez saját rajzoló programmal és nagy felbontású grafikus kijelzővel rendelkezik. Nem biztos, hogy célszerű a műszeren rajzolni, hatékonyabban és kényelmesebben végezhető ez számítógépen, irodai körülmények között. Megjegyezzük, hogy a kijelző áramfelvétele és víz, por és időjárással szembeni ellenálló képessége is fontos szempont. A belső szoftverek fejlesztése sokat segíthet a terepi munka hatékonyságán. Talán ebben a pontban célszerű megemlíteni a műszer és a számítógép közötti kommunikáció új lehetőségeit. Kezdetben ez soros adatátviteli kábellel történt. Ma lehetőség van vezeték nélküli kapcsolatra is, hordozható adattárolók (pl. pendrive) közvetlenül illeszthetők a műszerhez, valamint terepi internet-kapcsolat birtokában az adatok közvetlenül küldhetők az irodába (vagy küldhetők az irodából).
3.  Szervo motorokkal a távcső mozgatása. Kitűzési feladatoknál gyakran kell a távcsövet egy adott irányba beállítani. Az alap műszereknél ez kézzel vezérelt csavarokkal végezhető. Bizonyos körülmények között ez gyorsabban és pontosabban végezhető szervo motorokkal. A szervo motorral felszerelt mérőállomás sok speciális feladatra is igen előnyösen használható. Ezek közül az építészmérnöki gyakorlatban is előforduló példa: egy közel függőleges felület szabályos rácshálóban történő felmérése, ez alapján a felület tényleges geometriai állapotának jellemzése. Egyes mérőállomások oly módon támogatják ezt a feladatot, hogy a felület három sarkát be kell a műszerrel, kézi irányzással mérni, meg kell adni a műszer számára a rácspontok közötti távolságokat, majd ezután a műszer kiszámolja a rácspontok irányát, a szervomotorok segítségével beállítja a távcsövet a megfelelő irányba, elindítja a távmérést, azaz meghatározza a rácspontok térbeli helyét.
4. Prizma automatikus követése. A szervomotorokkal mozgatva a távcsövet a műszer automatikusan megkeresi a prizmát, majd képes a lassan mozgó prizmát követni. Többféle elven is működhet a prizmakeresés. Egyik megoldás, ha a prizmáról visszavert távmérő jel erőssége alapján találja meg a műszer a prizmát. Egy másik lehetőség, ha a prizma képét optikai úton ismeri fel a műszer. A prizma automatikus követése igen jól használható automatizált mozgásvizsgálati feladatokhoz. 
   
5. Egyszemélyes mérőállomás. Az előbb bemutatott fejlesztés kiegészítve azzal a lehetőséggel, hogy a műszer vezérlése a prizmán elhelyezett billentyűzetről történik. Egyes országokban, ahol a hagyományosan jó közbiztonság ezt megengedi, már csak egyszemélyes mérőállomásokat használnak. Az egyszemélyes mérőállomás alkalmazásának gazdaságosságát befolyásolja az emberi munkaerő ára is: ahol magas a munkabér, ott célszerűbb az egyszemélyes mérőállomás alkalmazása.
6. Mérőállomás és geodéziai GPS egybeépítése. Az álláspont abszolút koordinátáinak és magasságának meghatározása történhet geodéziai GPS-vevővel. GPS-technikáról részletesen a következő fejezetben beszélünk. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a mérőállomás és a GPS közötti kommunikáció megoldott, a felhasználó egyazon kezelőfelületen vezérli mindkét műszert. 
   
7. Digitális fényképezőgép beépítése. A távcsőben látott kép fényképezése, rögzítése, megjelenítése a kijelzőn. A távcső mozgatása, az irányzás történhet a képernyőn látható fénykép alapján is. A fényképek használhatók a manuálé kiegészítésére is; a fényképekre megjegyzéseket, magyarázó szöveget lehet tenni.