Archív - Geodézia - BMEEOAFS701 18191

A térképek sokféleképpen csoportosíthatók. Egyik szempont lehet a térkép méretaránya. A térképek csoportosítása előtt azonban pontosítsuk a középiskolában tanult méretarány fogalmát! A geodéziában egy térkép méretaránya valamely térképi távolság és annak vetületi, tehát nem a terepi megfelelője közötti arány. A következő ábrán láthatjuk a különböző távolság fogalmakat.

Két pont terepi távolsága alatt a két pont ferde távolságát értjük. Ennek vízszintes vetülete a vízszintes távolság. Ha a két pontot az alapfelületre vetítjük (nagyon durva megközelítésben a Föld alakjához legkedvezőbben illeszkedő gömbre), akkor kapjuk a két pont alapfelületi távolságát. A két pont vetületi megfelelőjének távolsága lesz a vetületi távolság.

A méretarány nevezőjében található számot nevezzük méretarányszámnak. Vegyük észre, hogy minél nagyobb a méretarányszám, annál kisebb a méretarány!

A méretarány szerint tehát megkülönböztetjük

• a különösen nagy méretarányú térképeket, méretarányuk 1:500-ig, ezek a helyszínrajzok;
• a nagyméretarányú térképeket, méretarányuk: 1:500 és 1:5000 közötti;
• a közepes méretarányú térképeket, méretarányuk: 1:5000 és1:200 000 közötti;
• illetve a kis méretarányú térképeket.

Az építészmérnöki gyakorlatban gyakran előforduló nevezetes méretarányok:

• 1:50, a régészeti helyszínrajzok tipikus méretaránya;
• 1:100, 200 … tervezési alaptérképek;
• 1:500, a közműtérképek jellemző méretaránya;
• 1:1000, 2000, 4000 (2880), az ingatlan-nyilvántartási térképek méretaránya;
• 1:10 000, 25 000 (50 000), a topográfiai (magassági adatokat is tartalmazó) térképek méretaránya.

Meg kell említeni, hogy manapság jellemzően digitális térképeket alkalmazunk. Ezek lehetnek vektoros vagy raszteres térképek. A digitális térképeknek bizonyos értelemben nincs méretarányuk, hiszen szinte tetszőleges mértékig nagyíthatók. Digitális térképi adatbázisból a térképi elemek geometriai adatai (koordináták, távolságok…) tetszőleges élességgel lekérhetők. A szoftver beállításától függ, hogy az adatokat hány tizedes jeggyel, más szóval élességgel íratjuk ki. Ez azonban gyakran félrevezető. A térkép készítésekor ugyanis az adatnyerést valamilyen részletességgel és pontossággal végezték, ez pedig szorosan összefügg a térkép méretarányával. A digitális térkép méretarányát tehát célszerű úgy definiálni, hogy a térkép kinyomtatásakor az adatnyerés pontosságával megegyező távolság olyan pici legyen, hogy már ne legyen megmérhető.

A hagyományos, papír alapú (vagy más szóhasználattal analóg) térképeken mindig alkalmaztunk őrkereszteket. Az őrkereszteket az analóg térképek készítésekor egymástól nagyon pontosan 100,0 mm-enként, kerek koordinátájú pontokban rajzolták meg. A térkép azonban a továbbiakban a papír folyamatos kiszáradása, vagy éppen ellenkezőleg: a környező levegő páratartalmának növekedése következtében változtatja a méretét. A térkép anyagának ez a méretváltozása az őrkeresztek távolságának mérése útján mutatható ki. A térképről való méretek megállapításánál így a méretváltozás hatása figyelembe vehető. A kerek koordináták miatt az őrkeresztek segítik a pontok koordináták alapján történő felrakását, illetve a térképen ábrázolt pontok koordinátájának lemérését is. A térképszelvények kerete is illeszkedik az őrkeresztekhez, tehát az őrkeresztek segítik a térképlapok egymáshoz illesztését is. A digitális térképeken is megmaradt az őrkeresztek jelentősége. Nyomtatáskor előforduló hiba, hogy térképet a papírlapra illeszkedően nyomtatják, vagy nem megfelelő méretarányban. A kinyomtatott digitális térképek tényleges méretaránya az őrkeresztek távolsága alapján állapítható meg.